Az orgona a leghatalmasabb fúvóhangszer külső méreteire, de hangtartalmára nézve is. Sokoldalú jellege, fix hangolása kiváltképpen alkalmassá teszi a polifon zene előadására. „Szerkezeti szempontból összetett fúvóshangszer, mert minden egyes hangját külön síp adja, s rendkívül bonyolult szerkezet által szólaltathatjuk meg; játszótechnikai szempontból pedig több billentyűzettel bíró hangszer. Az orgona leglényegesebb alkotórészei: a sípok tömege, a fúvómű (szivattyú, szélcsatorna, szélláda) és a játszóberendezés (a billentyűzetek, regiszterek és lábemeltyűk trakturái).”
Az orgona történeti gyökereit a mitológiában kereshetjük. A görög mitológia szerint Pán pásztoristen beleszeretett Szürinxbe, a szép árkádiai nimfába. Üldözőbe vette és szerette volna elcsábítani. Már csaknem utolérte a Ládón folyónál, amikor egy másik istenség egyszeriben nádszállá változtatta az üldözött nimfát. Mivel Pán nem tudta, hogy a sok egyforma nádszál közül melyik lehet Szürinx, ezért vaktában többet is levágott, és azokból faragott magának egy hangszert. „Az egymás mellé illesztett, hosszabb-rövidebb elemekből álló, héttagú sípsort eleinte szájjal szólaltatták meg, később pedig szélszekrényre állítva működtették a szerkezetet. A sípok száma aztán gyarapodott, s ezzel párhuzamosan a megfelelő mennyiségű és erősségű levegőről is gondoskodni kellett.”

2./ A VÁSÁROSNAMÉNYI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ORGONAÉPÍTÉSI TERVE, ÉS A TERV MEGVALÓSÍTÁSA:
Évszázadok teltek el az orgona történetében, mígnem sok-sok gyülekezet vállalkozott arra, hogy templomuk díszeként Isten dicsőítése szolgálatába állítsák a hangszerek királynőjét.
Éppen 70 esztendővel ezelőtt, a Vásárosnaményi Református Egyházközség 1937. június 25-én tartott presbiteri gyűlésén Kelemen Gyula lelkész-elnök bemutatta a presbitériumnak a gyülekezetnek az újjáépülő templomba beszerzendő orgonájával kapcsolatosan tett ajánlatokat: Angster József, Riger Ottó és Fittler Sándor vállalkozóktól. Mindhárom cég képviselője ajánlatot tett két-manuális, azaz teljesen kész, 14 változatú orgona és egy-manuális, azaz csonkaorgona kivitelezésére.
A presbitérium az Árokházy Béla budapesti lelkipásztor, orgonaszakértő utasításai nyomán, Angster József pécsi cégének, az ország legnagyobb orgonaépítő vállalatának ajánlatát fogadta el. A presbitérium név szerinti szavazással „kimondta egy 14 változatú orgona megvételét és beállítását az új templomba azzal a módosítással, hogy ezen orgonának egyenlőre csak a tervezetekben bemutatott csonka kivitele, 7 változattal szerzendő be. Az egyenlőre csonka kivitelben készítendő új orgona folyó évi október hó 15-én teljesen kész állapotban átadandó az új templomban.” A presbitérium 5.830 Pengő végösszegben rendelte meg az Angster cégtől a 14 változatú orgona csonka kivitelezését. A presbiteri jegyzőkönyvekben aztán nem olvashatunk sem az orgona beépítéséről, sem átadásáról.
A hangszert 1937-ben Angster József és fia építette (Op. 1152), 2 manuállal, pedállal, 58 + 30 billentyű hangterjedelemmel, pneumatikus traktúrával.
Angster csak az I. manuált építette ki teljes egészében. A Pedál szélládára csak a Subbas 16′ sípsort építette be. A II. manuál nem valósult meg. A játékasztal azonban a végleges, teljes orgona szerinti diszpozícióval épült meg . Onnan megállapíthatók a II. manuálra és Pedálra tervezett sípsorok, valamint az, hogy a II. manuál redőnymű lett volna.
Az orgona szélláda rendszere vegyes: I. manuál kúpláda rendszerű, Pedál taschni láda rendszerű.
Az orgona diszpozíciója:
Pedál: Subbass 16′ Principalbass 8′ Spitzflöte 4′
I. manuál: Quintatön 16′ Principal 8′ Rohrflöte 8′ Nachthorn 4′ Superoktav 2′ Mixtura 5x 1 1/3′
II. manuál: Gedackt 8′ Salicional 8′ Principal 4′ Blockflöte 2′ Cimbel 3x 1/3′
Ebből csupán az I. manuálhoz tartozó regiszterek, illetve a pedál Subbass 16 lett beépítve. A II. manuál szélláda nincs beépítve.

3./ ORGONAFELÚJÍTÁS 2007-BEN:
Orgonánk 70 év alatt szépen betöltötte küldetését. A II. manuál beépítése hiányában hangversenyorgonaként nem lehetett használni, de a gyülekezeti ének vezetésére-kíséretére, az ifjúsági és női kórussal való kisebb darabok közös előadására kiválóan alkalmas volt az elmúlt évtizedekben. A múló évek folyamán azonban hangja jelentősen megkopott, s ezt a gyülekezet tagjai is érzékelték. 2007. február 6-i presbiteri gyűlésünkön egyik presbiter indítványozta, „hogy a nagyon leromlott állapotú orgona javítására irányozzunk elő 3-400 ezer forintot, és hirdessünk adakozást erre a célra.” A lelkipásztor szerint a legszükségesebb javítás is belekerül 1Millió Forintba. A presbitérium egyhangú igen szavazattal elfogadta az orgona javítására vonatkozó javaslatot, és 1Millió Forintot irányozott elő a javításra.
2007. május 24-én a Dunakesziben működő BKM Orgonaüzem Kft-től kértünk és kaptunk – helyszíni felmérést követően a javításra vonatkozóan – két árajánlatot. Egyrészt az orgona javítására, másrészt az orgona bővítésére.
Az első verzió szerinti célkitűzés: a hangszer megbízható működőképességének helyreállítása: minden alkatrészre kiterjedő tisztítás, portalanítás; manuál billentyű javítása; Sípok javítása, pótlása; Szelepműködtető membránok, taschnik szükség szerinti javítása, cseréje; új fúvómotor (LVM 0-11-120/380) beépítése; az orgona soronkénti újraintonálása, hangolása. A javítási költség 1.025.000 Ft+ ÁFA, 2 fő részére szállás, étkezés biztosítása.
A második verzió: az orgona bővítése. Ennek célja az Angster-féle diszpozíció szerinti teljes orgona megvalósítása, a hangszer eredetileg elképzelt hangzásának elérésére. Ez a beavatkozás indokolttá teszi a jelenlegi pneumatikus traktúra átépítését elektromos traktúrára. Teendők: az új, II. manuál, 5 regiszteres szélláda (kúpláda) építése a hozzá tartozó levegőcsatornákkal; I. manuál, szélláda teljes felújítása; Új sípok, új redőnyszekrény, elektromos átépítés, 2 új ládafúvó, teljes hangolás. A bővítés költsége: 16.500.000+ÁFA.
Presbitériumunk 2007. augusztus 2-i gyűlésén vette napirendre az orgonajavítás megtárgyalását, melyen egyhangúlag döntöttünk arról, hogy bővítés nélküli javítást kérünk a BKM Orgonaüzemtől a javasolt 1. sz. árajánlatnak megfelelően. Ennek értelmében a BKM-mel presbitériumunk 2007. szeptember 12-én kötött szerződést.
A javítási munkákat a BKM két munkatársa – Békési Balázs orgonaépítő, ügyvezető igazgató és Morvai György orgonaépítő – 2007. szeptember 18-án kezdte el, és szeptember 26-án történt az átadás-átvétel. Szállást és étkezést is biztosítottunk számukra. A munka átvételére a presbitérium megkérte – az egyházközség hivatalos képviselői mellett – Kerekes Sándor orgonaművész urat, nagyvarsányi kántort és Iványi Tamás karnagyot is. A jegyzőkönyv szerint: „megállapítást nyert, hogy az elvégzett munkák minősége jó színvonalú, a műszaki átvevők jóváhagyását követően Megrendelő a végszámla összegét, 1.230.000 Ft-ot 6 napon belül a Vállalkozó számlájára utalja.” A számla kiegyenlítésére október 2-án került sor, átutalási formában.

4./ BEFEJEZÉS:

A 2007. október 2-i presbitergyűlésen „lelkipásztor bejelenti, hogy az orgona felújítása befejeződött. Az előzetes árajánlatnak megfelelően, szerződés szerint végezték el a munkát…. Az orgona felújításáról szóló jelentést a presbitérium egyhangú igen szavazattal elfogadta.” Még ezen a presbiteri gyűlésen határoztuk el, hogy Hálaadó Nap keretében, 2007. november 11-én ünnepi istentiszteleten mondunk köszönetet Istennek megújult orgonánkért, amikor is Kerekes Sándor orgonaművész és felesége Kerekesné Mészöly Virág oboaművész adnak hangversenyt.
Hisszük és reméljük, hogy alkalmas időben gyülekezetünk megerősödik annyira, hogy képes lesz a teljes orgona megépítésére, hogy majd szép hangszerünk versenyorgonaként is betöltse küldetését településünk és környékünk zenei életében.
Legyen ez a hangszer sok-sok évig alkalmas és méltó eszköz a gyülekezet közösségével együtt Isten zenei hangokkal való dicsőítésére és nagy neve magasztalására.